KÖRNYEZETVÉDELEM
Környezetbarát, zöld, fenntartható, öko. Ezek a hívószavak életünk minden területén megjelentek már jó ideje, nem volt kivétel az építőipar sem. A HDD technológia, ha megfelelően használják, az egyik legzöldebb eljárás, így csupán néhány évtized alatt az egyik legnépszerűbb módszer lett a csővezetékek telepítésénél. Előnye nem csak abban rejlik, hogy komoly összegeket lehet vele megspórolni a talajbontásos technológiákkal szemben, de jelenleg ez az eljárás terheli meg a legkevésbé a természetet.
Egy 2008-as felmérés szerint a sűrűn lakott városi környezetben egy közműépítés elsősorban a közlekedés akadályozása, a zaj és a levegő szennyezése miatt zavarja az embereket. Ahogy ezekre zavaró tényezőkre megoldást jelenthet a HDD az urbánus környezetben, úgy küszöbölhetjük ki vele a természetben is az ilyen faktorokat. Nincs már szükség a patakok és folyómedrek, védett övezetek átvágására, ami megzavarja a helyi növény és állatvilágot, valamint akár mérgező anyagokat is juttathat az élővízbe. A kiemelt jelentőségű természetvédelmi területek, nemzeti parkok területén, Natura 2000 által védett területek keresztezésénél is az irányított vízszintes fúrás, mint alternatív lehetőség jöhet számításba, hiszen a földfelszín feletti ökoszisztémát egyáltalán nem, vagy csak elenyésző mértékben, és akkor is csak nagyon rövid időre bontja meg.
Természetesen ez a metódus is jár rizikóval, hiszen a teljes folyamatot a föld alatt nem láthatjuk a saját szemünkkel és egy meglehetősen komplex eljárásról van szó. Úgy is el lehet képzelni, mint az endoszkópos műtéteket, ezeknél is lesz heg, de sokkal kevésbé terheli meg az ember szervezetét, mint egy feltárást igénylő operáció. Egy sikeres HDD projecthez három tényező elengedhetetlen, az alapos felmérés, a pontos tervezés és az akkurátus kivitelezés, hogy a végeredmény egy tiszta lyuk legyen, amibe a haszoncsövet könnyen be lehet vezetni. Éppen ezért különösen fontos az ilyen projekteknél a lehető legrészletesebb tervezés! Ebben is igyekszik segítséget nyújtani a Szig-Ép Kft. a megrendelőknek, hiszen a pontos kivitelezés a garancia a lehető legkisebb környezeti behatásra. Ehhez pedig a megrendelő, a kivitelező és a helyi környezetvédelmi hatóságok szoros együttműködésére van szükség.
Félelmet kelthet a fúróiszap kifejezés a környezetvédők körében, hiszen valamilyen veszélyes anyagra asszociálnak. Ám ez az anyag, amellett hogy nélkülözhetetlen a sikeres fúráshoz, egyáltalán vagy csak nagyon csekély mértékben veszélyes a környezetre. (A gyártó által kibocsátott tanúsítványokat mellékelni tudjuk.) A bentonit egy természetes porított agyagásvány, melynek számos alkalmazási módja ismert, például macskaalomként, élelmiszeripari adalékanyagként, talajjavító szerként, a bor fejtése során derítő anyagként. Az ebből készített iszap nem számít veszélyes hulladéknak és semmilyen káros hatása nincs az élővilágra, habár egyes vizsgálatok szerint, ha nagyon magas koncentrációban kerül az élővízbe, korlátozhatja a halak szaporodását az ülepedés miatt. A HDD során ezt a segédanyagot folyamatosan újrahasznosítjuk, egy tisztító berendezésen átvezetve újra a furatba juttatva több alkalommal alkalmazható. A fúrás befejezése után pedig környezetbarát módon eltávolítható a munkaterületről.
A bentonit fontos tulajdonsága, hogy saját térfogatánál 15-20-szor nagyobb mennyiségű vizet képes megkötni. Ez az anyag hozza a felszínre a furatból a törmeléket, valamint biztosítja a fúrófej hűtését és kenését, illetve segít az alagút falainak megtámasztásában. Egy horizontális lyuknál elsősorban a gravitáció jelent akadályt, minél nagyobb az átmérő és hosszabb az alagút, annál nagyobb a beomlás kockázata, éppen ezért a furatba pumpált fúróiszapot a bevezetett haszoncső mellett hagyjuk. A zagy vízvesztése után gyakorlatilag egy teljesen homogén vízzáró és teherbíró réteget alkot a haszoncső körül, ami sokszor állékonyabb, mint az azt körülvevő talaj.
